Parádfürdővel és Parádóhutával közigazgatásilag egybe tartozik. A palóc néprajzi csoport egyik központjaként említik. Az egykori uradalmi térségből nőtt ki kedvelt üdülőhellyé. Az itt felfakadó gyógyvizek már az elmúlt évszázadokban is híresek voltak. A legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „Csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak.

A kénes Parádi víz forrása fölé pagodaszerű ivócsarnok épült Ybl Miklós terve alapján. A Csevice-forrás kénhidrogént tartalmazó, szénsavas savanyú vizét csaknem 200 éve fogyasztják a gyomorpanaszok gyógyítására, palackozott formában meg is vásárolható. 

Gyógyászati céllal az 1795-ben épült fürdőházban hasznosították először a vizet. Több szálloda is épült, majd a fürdőterület megosztásával létrejött a Parádfürdői Állami Kórház 1952-ben. Ma a gyógyvizet, és egyéb gyógyászati szolgáltatásokat a kórházban és a felújított Erzsébet szállóban élvezhetik a vendégek. A szállodában a gyógyvíz mellett a mofetta (széndioxidos gázfürdő) áldásos hatását is kipróbálhatják.

Gróf Károlyi György álma volt, hogy a fürdőtelepi kastélyhoz illeszkedő, fényűző istállót építtessen. A fagerendás, vörös téglás, díszes külsejű, belül vörös márvány burkolatú épületben, ami a Cifra Istálló nevet kapta, ma Kocsimúzeum működik. A kocsiszínben a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át megismerkedhetünk a kocsikészítéssel, megnézhetjük a díszes Eszterházy-kocsit, a Károlyi-hajtókocsit és egyéb díszes hintókat (Kossuth L. u. 217.) 

A parádi Palóc ház az 1770-es években épült az akkori építkezési módot, a zsilipelt falú, szoba–pitvar–hálókamra beosztású lakóházat mutatja be berendezési tárgyaival (bejelentkezéssel látogatható, Sziget u. 10). A Tájházban (Kossuth. u. 53.) a palóc népviselet mellett a kenderfeldolgozás eszközeivel is megismerkedhetnek a vendégek. Az Asztalos Johák fafaragó kiállításon az állandó tárlat mellett időszaki kiállítások is megtekinthetők. (A látogatást érdemes a Tájháznál kezdeni és ott a három kiállításra kedvezményes jegyet váltani.)

Parádon több kézműves műhelyre bukkanhatnak az utcán sétálva. Beleshetnek a kosárfonás tudományába, vagy az üvegcsiszolás, üvegfúvás mestereit is megismerhetik a műhelyeikben.

A palóc kultúra hagyományait a kétévente júliusban megrendezett Palócnapokon ismerhetik meg, s vadásznap, Parád Feszt és több kulturális program is várja a vendégeket. 

Az Ilona-völgy bejáratához közel állt a Rákóczi-fa. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A teljesen kiszáradt fa törzsét egy vihar kidöntötte, de az eredetileg 9,5 m kerületű fatörzs még ma is megtekinthető eredeti helyén. Amikor még élt, a kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként említették.

A környékbeli erdőkbe számos kirándulóút vezet, nyugatra és keletre is. Az Ilona-völgyi geológiai tanösvényen haladva a vidék földtani értékeivel és a hajdani ércbányászat emlékeivel ismerkedhet a túrázó. A 8-10 méter magas sziklafalon lezúduló Ilona-völgyi vízesés minden évszakban különleges látnivaló.