Magyarország egyik legkedveltebb kirándulóhelye, sokaknak elsőre a Szalajka-völgy és a Fátyol-vízesés jut eszébe róla. A Nyugat-Bükk peremén, az Eger–Putnok vasútvonal mentén, Egertől 35 kilométerre találjuk. Festői szépségű látnivalója, a Szalajka-völgy neve egy már régen elfeledett mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, melynek latin nevéből – sal alcalicus – képezték a szalajka nevet.
A Fátyol-vízesés a völgy legkedveltebb látnivalója, mely minden évszakban ámulatba ejtő, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.

A Szabadtéri Erdei Múzeumban kijelölt ösvény mentén az erdőhöz kapcsolódó munkák és azok eszközei (mészégető kemence vagy boksa, szénégető mile – boksa −, vasverő hámor, üveghuta, gatter) láthatók, valamint szállítóeszközök, kunyhók, fafelhasználó és -megmunkáló helyek és eszközök. Egy több mint 200 éves fa évgyűrűi akár meg is számolhatók, de a 4-5 millió éves lignitesedett fa és a 8-10 millió éves megkövesedett fa maradványai is különleges látnivalót jelentenek. 

A kb. 4 kilométer hosszú völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen felduzzasztották, s a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Gyalogosan, az edzettebbek (helyben bérelhető) kerékpárral, a romantikát kedvelők pedig kisvonattal (kép a következő oldalon), lovaskocsival, télen lovas szánnal is bejárhatják a völgyet. 

A patak forrásától kb. negyedórás sétával érhetjük el az Istállós-kő (959 m) aljában tátongó barlangot, amelyben 1947-ben találták meg a Bükk-hegység egyik leggazdagabb őskori leletanyagát, igen jó állapotban lévő tűzhellyel, kőszerszámokkal. 

A faszerkezetű Millenniumi kilátóhoz eljuthatunk a Millenniumi tanösvényen haladva is, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton, ahonnan még 200 méteres sétával jutunk el a célig. A kilátó 20 m magas teraszáról csodás látvány tárul fel: akár a távolabbi Tátra hegycsúcsai is megláthatók.

A községben is akad látnivaló. A kör alakú, klasszicista református templomot (1837–1845) Hild József tervezte. Kör alaprajzú, hengeres építmény, bejáratához 12 fokos lépcsősor vezet. (Látogatás bejelentkezéssel.) 

Az Orbán-házban (Miskolci u. 60.) helytörténeti, őstörténeti és néprajzi kiállítás várja az érdeklődőket. (Jelenleg előzetes bejelentkezéssel látogatható.) 2019 tavaszától az Archeopark is az Orbán-ház udvarára csábítja az őskor iránt érdeklődő kicsiket és nagyokat.

Szilvásvárad neve egybefonódik a lipicai lótenyésztéssel. Az egykori grófi ménistállóban lótörténeti kiállítás (Park u. 8.) látható. A Hajtókocsi múzeum (Fenyves u. 4.) a fogatversenyzés történetébe nyújt bepillantást. Az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment át a település lovas turizmusa. Megépült egy 650 férőhelyes fedett lovarda, bemelegítő pályával, majd elkészült a négy évszakos Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont, mely közel 6500 személy befogadására alkalmas, részben fedett lelátóval és kiszolgáló egységekkel.

A fogathajtó és díjugrató versenyek mindig szép számban vonzzák az érdeklődő közönséget.

Aki adrenalinlöketre vágyik, látogasson el a kalandparkba (Szalajka völgyi út) és a bobpályára (Szalajka-völgy). Télen pedig sípályát és szánkópályát is találnak Szilvásváradon. 

Helyi gasztronómiai különlegesség a bükki szarvasgomba és a pisztráng, amit feltétlenül meg kell kóstolni. Rendszerint októberben tartják a kutyás Szarvasgomba vadászatot, ami nagy érdeklődésre tart számot.