Az út két oldalán húzódó, hatalmas, gondosan művelt táblák jelzik a hajdúsági löszhát kiváló termőképességét, a vidék fejlett mezőgazdasági kultúráját. Hajdúnánás fejlődésében igazán döntő fordulatot csak a hajdúk letelepítése hozott. 1605-ben Bocskai közel kétezer hajdúnak adott itt földet, s mellé hajdúvárosi kiváltságokat. 

A református templom hatvan métert meghaladó, a város fölé magasodó tornya messziről látható tájékozódási pontként vezet el bennünket a város főterére, a Köztársaság térre. A késő barokk templomot (1750 körül) eredetileg védelmet nyújtó erődfal vette körül, aminek ma már csak egy rekonstruált részét láthatjuk. 

A tér nyugati oldalát a XIX. sz. végén szállodának épült, ma művelődési központként funkcionáló épület stukkódíszes homlokzata díszíti. Szemben a XIX–XX. sz. fordulóján készült el a városháza. Előtte 1904 óta áll sokak szerint az ország egyik legszebb Kossuth-szobra (Horvay János).

 A Tájházban (Hunyadi u. 21.), mely a XVIII. sz. végéről megmaradt, helyreállított épület, korabeli középparaszti portát jelenítenek meg, s a környék jellegzetes kézműves hagyományának, a szalma- és gyékényfonásnak a tárgyi emlékeit mutatják be.

Érdemes betérni az Aranyszalma Alkotóház és Galéria (Jókai krt. 12.) épületébe, a szalmafonással lehet itt ismerkedni és kiállítás is megtekinthető. Helytörténeti Gyűjteménye (Bocskai u. 12.) 2006 óta van a városnak.

Hajdúnánás is fürdőváros, a Strand- és Gyógyfürdő egy 14 hektáros, parkosított árnyas területen fekszik, gyógymedencék, úszómedence, gyermekmedencék várják a fürdőzőket, a gyógy- és wellnesskezelések elérhetők egész évben (Fürdő u. 7.). 

A város határában található Kendereskert élő pásztormúzeum. Látványos rendezvényük a májusi Kihajtási, illetve az októberi Behajtási Ünnep. (Decembertől április végéig előzetes jelentkezéssel látogatható.)

Érdemes beszerezni a helyi termékeket a Nánási Portéka Piacon a városközpontban szerdai és szombati napokon.