Az észak-tiszántúli „kelet kapuja”, a ma 120 ezer lakosú Nyíregyháza újkori története a XVIII. sz. közepén kezdődik, amikor a mai Békés megye területéről tót (szlovák) telepesek („tirpákok”) költöztek Károlyi Ferenc majdnem lakók nélkül maradt birtokára.

Ma fontos vasúti csomópont, a szovjet utódállamokkal folytatott kereskedelem legkeletibb központja, egyszersmind a parkok városa is.Szinte az egész belváros körüljárható az egymásba kapcsolódó tereken sétálva.

A Kossuth teret meghatározó városháza árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épületének (1841, Povolny Ferenc) mai formája 1912-re alakult ki. Az eklektikus, ék alakú Takarékpalota (1912, Hubert József, Rákóczi u. 1.) szomszédos a szintén eklektikus Korona Szállóval (1895, Alpár Ignác), s a tér keleti oldalát uraló római katolikus templom kéttornyú, neoromán, nyers téglaépületével (Nagy Virgil, 1902–1904).

A sétálóövezetté alakított téren helyezték el a névadó politikus magas talapzaton álló szobrát (1912, Bethlen Gyula), s az Örökváltság-emlékművet (Nagy Sándor). Nyíregyháza lakói ugyanis 1824-ben egy összegben megváltották magukat földesuruktól, s szabad parasztokká váltak. A magyar huszár emlékmű (Győrfi Sándor, 1997) az Országzászló teret díszíti.

A Jósa András Múzeum (Benczúr tér 21. Maróthy Kálmán) neoklasszicista épületben kapott helyet, s az ország legrégebbi régészeti és a művészettörténeti közgyűjteményei közé tartozik (1868-ban alapították).A Móricz Zsigmond Színház (Alpár Ignác, 1894) a szemközti Bessenyei teret díszíti, ahol a fák karéjában a névadó neobarokk szobra, Kallós Ede alkotása is áll (1899). Itt található Varga Imrének a postakocsiban ülő Krúdy Gyulát ábrázoló bronz szobra, illetve Nyíregyháza egyik legszebb közparkja, rekortán futópályával, szökőkúttal, pihenőpadokkal. 

A Kállay kúriába (Bessenyei tér 15.) nemrég költözött át a Kállay Gyűjtemény, mely jelentős rendjel- és kitüntetés-kollekciója mellett a Kállay család – és legismertebb tagja, Kállay Miklós egykori miniszterelnök – történetét is bemutatja. A város egyik legkedveltebb szobra Kocsis András Pásztorlány c. alkotása a Kálvin téren látható.

A görögkatolikus püspöki palota és teológia szecessziós épületének (Führer Miklós, 1908) udvarára bizánci stílusú kápolnát építettek (1981). A főépületben (Bethlen G. u. 5.) kapott helyet a görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény. A kéttornyú, bizáncias stílusú görögkatolikus székesegyház (Bethlen G. u. 7.) Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály munkája (1897).

A Szent István utcában Krúdy Gyula szülőházát emléktábla jelzi (8.). A 17–19. sz. alatt a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium hatalmas, eklektikus épülettömbje emelkedik (1887–1901, Bobula János, Alpár Ignác). Innen pár lépés a város legrégebbi műemlék épülete, az evangélikus templom (Luther tér, 1784, Giuseppe Aprilis). A késő barokk épület 50 m magas tornyának főbejárat feletti részét 12 kis harang foglalja el (1928) – harangjátékuk meglepetés az arra járóknak. 

A nyíregyházi Hősök tere angolpark jellegű, déli felét az első világháborús emlékmű, a Hősök szoborkompozíció (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1928) uralja. Nyugati oldalát a Megyeháza hatalmas tömegű épülete zárja le (Alpár Ignác, 1891–1892). Az eklektikus stílusú épületen túlsúlyban vannak a barokkos elemek.

A zsinagóga (Mártírok tere 6.) romantikus építészeti elemeket hordoz (Baumhorn Lipót, 1924). A Kiskörúton kelet felé haladónak a Váci Mihály Kulturális Központ (Szabadság tér 9.) merész vonalú épülete tűnik fel, szemközt a Városi Galéria (a „Bagolyvár”) egykoron a város egyik legszebb polgárháza volt (Selyem u. 12.). 

A Ferenc körút–Korányi Frigyes utca sarkán kezdődik az Északi vagy Morgó temető, bejáratánál Bessenyei György sírjával és süttői mészkőtömbökből készült síremlékével. Bár a költő Pusztakovácsiban halt meg 1811-ben, hamvait 1942-ben ide helyezték át. 

Nyíregyháza „tüdeje” a Sóstói-erdő, azon túl északi irányban, alig 4 km távolságra valóságos oázis Sóstógyógyfürdő, a 46 hektáros üdülőhely, melyet 1927-ben gyógyhellyé nyilvánítottak. Nevét a terület legmélyebb pontját kitöltő, 9,5 ha-os víztükörről kapta. A tó átlagos mélysége 1,5 m, legnagyobb mélysége is csak
2,4 m. Aki szereti a természetes vizet, bátran jöjjön ide, a Sóstó északi része csónakázótó, déli része a Tófürdő. 

Sóstó központjában a kádfürdőt 2000-ben nyitották meg ismét „Fürdőház” néven, ma már Hotel Fürdőházként funkcionáló szálláshely és fürdő, wellness-szolgáltatásokkal. A 7 hektáros, parkosított, melegvizű strandot gyógyvize miatt sokan keresik fel. 998 m mélyről tör fel az 50 °C-os víz. Kloridokban és karbonátokban igen gazdag, ezért belgyógyászati célokra, légcső- és mozgásszervi, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására javallott. Nyáron népszerű, kinti fürdőhely a Parkfürdő, termál- és úszómedencéivel, családi és gyermekmedencéivel.

Az Aquarius Élményfürdő 2005-ben készült el, s egész évben nyitva tart. Minden korosztály számára ajánlható, gyógyászati és wellnesskezeléseiben szakértő személyzet közreműködésére számíthat a vendég. Közvetlen az összeköttetése a Hotel Sóstóval. A belvárosi Júlia Fürdő felújítva fogadja a vendégeket, gyógyászata, wellnessrészlege magas színvonalú. „Pool bár” működik az egyik sóstófürdői termálmedencében, illetve retropartyk színesítik nyaranta a fürdő szabadtéri programjait.

2019. októberében megnyílt a Hunguest Hotel Sóstó, Nyíregyháza legújabb és legkomplexebb szolgáltatást nyújtó szállodája! Zárt folyosóval kapcsolódik az AQUARIUS Élmény- és Parkfürdőhöz, a szálloda vendégei kényelmesen és alapszolgáltatásként használhatják a fürdőt.

Maga a városrész is kínál persze látnivalókat! A Sóstói úton a környék legszebb épülete tűnik fel, a Bencs Villa (Sóstói út 54.), amely rendezvény- és kiállítótér, valamint történelmi kávézó, irodalmi és zenei programok színhelye.

A Sóstó központjában magasodó, szintén a XX. sz. elején épített 60 m³-es víztorony ipari műemlék. Két nevezetes épülettel is szomszédos: a Svájci-lakkal, mely szálloda (1866), s az eklektikus, (kéziratzáráskor bezárt) Krúdy Vigadó (1911). Az egy évszázadot megélt, volt kisvasúti állomás épületét étteremmé alakították át. 

Sóstófürdőn a Nyíregyházi Állatpark 35 hektáros gyűjteményében 500 faj 5000 egyede él természetes élőhelyüknek megfelelő környezetben. 2015-ben és 2018-ban Európa legjobb állatkertjévé választották az 500 000 fő látogatószám alatti kategóriában. Az Ócenárium és Esőerdő ház, összefoglaló néven a Zöld piramis épületében Ázsia és Indonézia állatvilágát jelenítik meg, a föld alatt pedig az Indiai-óceán élővilágából kínálnak ízelítőt. Tarzan ösvénye Afrika állatvilágát idézi. Látogatócentrum és hópárduckifutó is gazdagítja Európa sokak szerint legjobb állatkertjét.  Fóka- és papagájshow, tevegelés várja a gyerekeket, s van állatsimogató is. Lehet fából készült, húzható kis szekeret bérelni: ha a gyerekek elfáradnak, könnyebb így bejárni velük a nagy területet. Különlegesség, hogy egyedülálló állatkerti szálloda nyílt nemrég Hotel Pangea néven az állatparkban Sóstógyógyfürdőn. 

A Tölgyes utcán 1979-ben nyílt meg Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu. 7,5 hektáron Észak-Tiszántúl kisebb-nagyobb tájainak sokszínű, népi építési hagyományait mutatja be a látogatóknak. A hagyományos faluszerkezetben telepített, közel száz népi építmény között olyan különlegességek is láthatók, mint a tirpák tanya, vagy a cigány kunyhók.

A Pálinkaházban a látogatók megismerhetik a térség pálinkakultúráját. A múzeumban több épület is eredeti funkcióját megőrizve működik. A templomban esküvők, rendezvények során református istentiszteleteket tartanak, a kézműves műhelyekben pedig rendszeresek a bemutatók. A múzeumfalu hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei a jeles napokhoz kötődnek, ilyen a húsvét, a pünkösd, vagy a Márton-nap.